Kevesebb játék, több játék: így működik a játékrotáció

Ismerős a helyzet? A játékosláda tele van, a polcok roskadoznak, a gyerek mégis tíz perc után azt mondja: „Unatkozom.” A kutatások szerint a túl sok egyszerre elérhető játék szétszórja a figyelmet – a gyerek mindenbe belekap, de semmibe nem merül el igazán. A megoldás nem több, hanem kevesebb játék.

Mi az a játékrotáció?

A játékoknak csak egy kis része – nagyjából 8–12 darab – van egyszerre elöl. A többi dobozokban pihen a szekrényben, és egy-két hetente cseréljük őket. A „visszatérő” játék ilyenkor szinte újként hat, és a gyerek gyakran egészen új módon kezd játszani vele.

Hogyan kezdj hozzá?

• Gyűjts össze mindent egy helyre, és szelektálj: a hiányos, törött, soha elő nem vett darabok mehetnek.
• Csoportosíts kategóriák szerint: építős, szerepjátékos, fejlesztő, kreatív, mozgásos, könyv.
• Állíts össze 3–4 „csomagot”, mindegyikbe minden kategóriából egy-két darabot.
• Tedd ki az első csomagot alacsony, nyitott polcra, ahol a gyerek mindent lát és el is ér.
• Cserélj 1–2 hetente, vagy amikor azt látod, hogy egy csomag „kifáradt”.

Mi maradjon mindig kint?

A kedvenc plüss, néhány könyv és az alapvető építőjátékok – fa kockák vagy habszivacs elemek – állandó lakói lehetnek a polcnak. Ezekkel a gyerek minden életkorban mást és mást játszik, ezért ritkán unja meg őket.

Rendrakás egyszerűbben

Kevesebb játék kevesebb rendrakást is jelent. Ha minden darabnak megvan a helye – egy kosár, egy tálca, egy vászonzsák –, a gyerek már két-három évesen is képes önállóan elpakolni.

És mi legyen a kinőtt játékokkal?

A jó minőségű fajátékok évtizedekig kitartanak: add tovább testvérnek, unokatestvérnek, vagy vidd el egy jótékonysági gyűjtésre. Decemberben a boltunkban is van játékgyűjtő doboz – a felajánlásokat budapesti gyermekotthonokba juttatjuk el.